Site Overlay

Napraforgó

Helianthus annuus

A XVI. században jutott el Európába, de néhány évtizedig csak dísznövény maradt.
A fészkesvirágzatúak közé tartozik, a tányér átmérője 30-60 cm is lehet. A fészek szélén találhatók a sárga színű murvalevelek, beljebb ezekhez simulnak a meddő nyelves virágok, s a tányér belsején helyezkednek el a csöves vagy termő virágok.
A tányérok a szár végén, általában egyesével állnak, vannak fajták, ahol a porzók a bibe ivarérettsége előtt nyílnak, és az érett virágport a portokcső belsejébe hullatják. A nektárium a bibeszál töve körül helyezkedik el, a nektár a pártacsőben csepp alakban gyűlik össze. Virágzása július közepén kezdődik, először a fészek szélén lévő csöves virágok nyílnak ki, majd befele haladva folytatódik a virágok nyílása.
Teljesen idegen beporzású, így a méhek munkája nélkülözhetetlen. A nektártermeléshez sok csapadékra, meleg időre van szüksége. Az utóbbi időben igen szeszélyes a mézelése, van olyan méhész, aki vándorol a napraforgó elől. Kiemelkedő hordást is adhat.

Copyright © 2021 Sebestyén József. All Rights Reserved. | Catch Foodmania by Catch Themes